Sportnap

Ma az állandó halasztgatást megunva és a szép időt látva úgy döntöttem bicajom összeszerelem és elkerekezek délre a tengerhez. Azt észrevettem elég hamar, hogy a fékeken még állítani kell majd, mert most nem az igaziak. Rengeteg tanulságot levontam utam során, de ezeket majd a végén.
Tehát a tengerpart:

Addigra már elbújt a napocska...
És a bicaj, amiről nem gondolta volna Győrben a kereskedő, hogy egyszer a finn tengerparton fog állni...


És akkor a tanulságok:
- ha egy éve nem ültél bicajon, akkor ne 30 km-t menj elsőre, mert amit az evolúció rengeteg év alatt a testedbe rakott, az mind felmondja a szolgálatot
- ha Finnországban csinálod mindezt, tudd, a legveszélyesebb ellenfeled a mókus. Aminek olyan kicsi agya van, hogy körülnézés nélkül fut át az úton (szökell)
- tudd, hogy azok a részeid amik a bicajjal érintkeznek megnyomorgatásnak lesznek kitéve (pl. a tenyér (is))
- ha két bicajos összeütközik és számodra is érthetően szidják egymást, akkor ne mutasd ki magyar vagy te is (bénák, de egyik se esett el)

Most jól ki is kell pihennem magam... És a bicaj is ezt teszi tavaszig ;)