Búcsú

Már megtettem minden fontos dolgot, amit meg kell tenni az életben.
vettem lakást és eladtam
vettem házat (és nem adtam el még)
külföldön szerencsét próbáltam (és még nem tértem haza)
vettem autót és eladtam

Béke poraira...

Egy szép nap

Mivel túléltem a vírusokat, már csak az égnek kellett rámmosolyognia. S kétség sem férhet hozzá, itt is csak ugyanabban a világban élünk, a finnek meg én. Már tegnap megtört az uralkodó homogén szín az égen, de ma reggel már kék eget is lehetett látni. Amúgy 3 hétig olyan színú volt az ég, mint ami körülveszi a kéket...


Napközben hétágra sütött a Napocska, és még hold is van! Ez a kép 17:00-kor készült. Cserébe persze jó hideg is lett estére.


De annyi baj legyen!
Ma remek napom van. Amúgy is.

Miért rossz hely ez...

AH1N1-influenza has spread in Northern Finland as an epidemic.
Ami nagyjából annyit tesz, hogy pár napon belül az északi tájakról ideér a kór, s csak halálhörgés siralom marad nyomában. Szóval most utoljára jelentkezem.
Ennek megfelelően ma a cég minden bejáratánál fertőtlenítő cuccokat tettek ki. persze csak alkoholos kézrevalót, nem zsilipes zuhanyt...

Még búcsúzóul annyit, tudom már mitől esnek itt letargiába az emberek. Nem a sötétség/éj hossza az oka a téli hónapokban. A Nap 3 hete eltűnt, azóta a szörkéskék tónus az egyetlen szín, és optimisták szerint ez márciusig, pesszimisták szerint májusig marad így. Bárhogy is, az ember akaratlanul is örül, ha vki a fékre lép, mert az hoz szó szerint némi színt a szürke hétköznapokba... Másrészt eljött a nyálka korszak. Folyamatosan szemerkél vmi, minden nedves, meg ilyesmi. Most már nem csodálkozom, amin korábban meglepődtem: egy 50 méter hosszú polcrendszer a szivárvány minden színében pompázó gumicsizmákkal.

Szóval vagy a H1N1 vagy a szürkéskék szín győz le. Meg amúgy is minden nap ugyanolyan... Nincs miről írni.
Hát mindenkinek minden jót! Köszönöm a megtisztelő olvasói érdeklődést

Januárban új behatások érik a dolgokat, azokat majd ismertetem

Tiszta udvar, rendes ház

A hét közepe táján felfigyeltem egy kis szórólapra, melyből természetesen a köszönjük és üdvözöljük szavakon kívül semmit sem értettem, de jól nézett ki, kis őszi falevelek voltak rajta. Rögtön vmi általános iskolai dologra gondoltam, ott szoktak ilyeneket régen kitenni. De mondjuk azt még láttam rajta ma 15hkor történik majd vmi. Valahol tudat alatt még az is eszembe jutott, talán falevélsöprés lesz közösségileg? Mivel a "kertbe nyíló erkélyemen" van egy fűnyíró meg egy lombseprű...
S tényleg, kora délután láttam sepreget kinn vki, hát én is összehúztam, amit megkövetelt a haza...

És háromkor jöttek a talicskások és elvitték a kupacokat...

Hétvégi semmittevés

Ma csak az elmém palléroztam, némi szakirodalom olvasgatásával töltöttem a napot... Ezen kívül meg persze feltöltöttem az éléskamrát. A háziasszonyok részére némi információ:
1 kg darált sertéscomb kb 5 euro
1 kg egész sertéscomb, 1 cm zsírréteggel egyik oldalán 4,5 euro
3 csirkecomb (90 dkg mindig) kb 3,5 euro
1 kg halfilé 6-7 euro
itt most a legolcsóbb megoldásokat írtam, mert van pl
kockázott sertéshús 13 euro kg
marha 18
bárány 22
steakek fűszeres pácban 24-től
stb

10 tojás 1 - 1,5 euro
25 dkg húsgombócok (mint ikeában) 80 cent
1 kg joghurt 1 euro
stb
gyümölcsökből mindig van vmi amiből 1 kg 1 euro (egyszer alma, egyszer szilva, banán, vagy nektarin, mindig más), amúgy olyan 2,5 körül mozognak.

sör van 2 euro per liter alatt is, de akkor egy kartonnyit kell venni. szerencsére elbírom :)

a kenyér drágább, de minőségében ismeretlen Hungáriában.
ropogós, meleg kenyér 4-6 euro, általában 50-75 dkg
előrecsomagolt, 100 fajta, 1,80 - 3 euro 50-75 dkg
teljes kiőrlésű tehénlepény alakzatban 1 kg kb 2-3 euro

fagyasztott zöldségek kb 2-3 euro.
stb

Szóval van ami olcsóbb, van ami drágább. Ami viszont vitathatatlan, hogy minden boltban rengeteg készétel kapható, olyasmire gondolok mint amit az ételfutárok hoznak, csak jobb minőségű, 40 dkg, hússal kb 4 euro. Van kb 25 féle. Nagyobb bolt esetén külön grillpult van, ami jóval kultúráltabb az otthoni auchan, tesco, interspar grillpultoknál. És azt mondani sem kell hogy a hal, az külön grillpultnál van.
Grillezet hal kb 12-18 euro per kg
grillcsirke 6 euro kg (de ha előrecsomagolva veszel inkább, amit otthon mikróban megmelegítesz, akkor 2,5 euro per kg... ezt nem is értem, mert pl a csirkemell(filé) 10-12 euro, komplett nyers grillcsirke 6 euro.

üdítő 0,5-3 euro per liter.

Na mindegy, ilyesmik az árak.

Október 23.

Ma úgy volt, hogy elmegyek a Magyar Nagykövetség fogadására (mert meghívtak), de rajtam kívülálló körülmények sajnos meghiúsították ebbéli szándékomat.
Aki kicsit is kíváncsi a némi életérzésre ebből az időszakból, az ne a Terror házába, hanem a recski emlékparkba menjen el. Szerintem megéri, ha amúgy is arra van valami dolog, mindenképpen.
Az emlékezés vészterhes óráin inkább a ruszki csoporttársammal ebédeltem ma. Egyébként csalódás a srác, mert azt hittem vmi részeges hacker lesz, de a vodkát se szereti, meg 7 éve már itt él. Angolul is szépen beszél egyedül a monnyitor, meg a mánnyi szavakból lehet tudni orosz. Azt viszont megtudtam a ruszkiknál 10% az államé a fizetésedből, meg persze a cégek fizetnek utánad járulékokat, de te megkapod a 90%-ot. Átlag mérnökkereset 2000 euro (nem totál kezdő). Illetve csak 1800 netto ugye. Nem gondoltam volna... Szóval keletre is lehet indulni ;) Persze lehet viccelt, mert itt sem igazán keres ennél többet, ha meg még az albérletet is leveszem.. akkor rosszabul is jár. De a neje itt tanul még 3 évet, meg a közbiztonság, meg infrastruktúra, stb sokkal jobb azt mondja. Egyébként Szt. Pétervár szülötte, csak 6 óra busszal :)

290a

Ma reggel be kellett mennem vérvételre. Ami ugye a céges rendelőben van. 8:20-ra volt időpontom, így szépen odasétáltam. És íme ezt fogom látni mindennap november közepétől, a cégkomplexum és a reggel 8 órai világosság:

Mikor megérkeztem a recepciós két hölgyemény, akiknek külön kis egybenyitható szobácskáik vannak üvegfallal, versengve köszöngettek nekem, hogy őket válasszam. Bár nem hiszem teljesítménybérben lennének. Mindenesetre ahhoz mentem, akinél múlt héten is voltam, de mikor mondtam jövetelm okát, elszomorodott, s bocsánatkérő áradatot zúdított rám, sajnos késik a vámpírnővér...
Hát a beidegződések hatására, elkezdtem gondolkodni, akkor visszajövök ebédidőben esetleg, de azért megkérdeztem mennyit késik vajon. Előre kell ezen a ponton bocsátanom, ami a a választ követően történt... Azt mondták - mert átjött a másik recepciós is - hogy amiért elrontották a napomat, megkínálnak almával, narancs és banán meg teasötemény egyvelegével kárpótlásul, természetesen csak a vérvétel után.
Szóval komoly lelkiismereti problémát csináltak a dologból, meg öntöttek nekem ásványvizrt, legalább azt fogadjam el...
No és a válasz: 5 percet...
Annyit még én, a magyar egészségügyön edződött ember is képes voltam nagy nehezen végigvárni :) Aztán levették a véremet, hogy klónokkal lássák el a céget belőlem :) Az egyik fiolában vmi fehér granulátum volt, kérdeztem is az meg micsoda, amire a véremet csorgatom. És megtudtam vannak különböző anyagok amiktől megalvad, nem alvad meg, kiválik a vörösvértest, stb... Biztos otthon is van ilyesmi, de én csak arra emlékszem, mintha nem lenne.
Ezután persze be kellett mennem a városba a jelenlegi munkahelyre, amihez a 290a busz gurult szolgálatomra. Ez valami távolsági busz lehet, mivel más kialakítása volt, a sofőr meg úgy beszélt velem, mintha valami főnemes lennék. Meg láthatóan örült nem értettem mit kérdez finnül, s persze angolul is ügyeskedett. Aztán mikor leszálltam volna, kérdezte nem tolakodó-e ha megkérdi honnan jöttem. Amikor meg elárultam olyan mosolya lett mintha nayert volna a lottón. A buszmegállóban megállva nem nyitotta ki azonnal az ajtókat, hanem elővett egy összehajtott világtérképet, s miután akkurátusan kihajtogatta, szépen beszínezte Magyarországot. Azt mondta rendkívül örül, hogy igénybevettem a busza szolgáltatásait, s hogy mint a térképen is láthatom, én vagyok a buszán a 28. nemzet képviselője, s azt mondta 'köszönöm'! Mert hogy ezt a szót minden nyelven tudja. Amit én mondjuk kétlek, de azért így is elég nagy csodabogár volt...

MEO

Meg aztán a héten a modern művészetnek is adóztunk. Mivel én remek előképzettséggel rendelkezem, mert ugye az ajkai üveggyár mellett laktam éveken át, így igen negy szakértelemmel ellenőriztem a korsók alját itt a távoli északon.

Mivel az a művelet igen megerőltető s a koncentráció miatti erőkifejtés erősen igénybeveszi a kondíciót, sajnos némi pihenést kellett eszközölni az esetet követően...
Amúgy minden ugyanolyan már, jó dolgokról nem akarok írni folyton, rosszak meg nem nagyon vannak. A napok rövidölésétől eltekintve.
Ja és ma "szolidaritásból" lefújták a novemberre tervezett céges karácsonyi partit, mivel globálisan nem teljesít a cég oly remekül. (Bár a mi részlegünk minden hírben a pozitív példa)
Erre rajzfilmkedvelő fütyürésző lelki vezetőm epésen megjegyezte vagy új munkahelyet kell keresnie, vagy jelentős mennyiségű vodkát kell logisztikailag megszerveznünk csoportszinten a karácsony méltó, s meghitt megünneplésére.

Magyar hét

Lássuk mit is csináltam tegnap :)

MAGYARORSZÁG A VILÁG 3. LEGJOBBJA

Ez ilyen hely

Mára csak ennyit.

(A végén olvasható LTE dologgal foglalkozom egyébként.)

Végbéltükrözés

Szerencsére az itt sem része az alkalmassági vizsgálatnak. Illetve itt nem is az, inkább valamiféle általános állapotfelmérés és életvezetési tanácsadószolgálat meg a gyógyítás hármasának egyvelege.
Szóval a cégnek van egy "klinikája" az egyik épületében. Persze nem klinika, inkább olyan mint valami magánrendelő. Középen váró, tv, miegymás, de persze nem az sz sztk jellegű. és onnan nyílik vagy 10 szoba, ahol nővérek ülnek. Neked időpontod van persze, a bejáratnál bemész a regisztrációs nőcihez, aki kedvesen megmondja ki és melyik vizsgálóban fog veled foglalkozni. Természetesen pontban a megadott időpontban nyílik az ajtó, s szólít a szöszi ápolónéni. De ha épp van időd a várakozást elütheted a súlyod megmérésével (kukacoskodók kedvéért testtömeged), vagy ellenőrizheted a vérnyomásod, stb...
Ha épp laborba kell menned, mert vért akarnak vetetni, az annyit jelent, hogy átsétálsz egy másik szobába, ahol a vámpírnővér megcsapol. Persze ez csak hetente kétszer van, szóval azért még van hova fejlődni :) És itt is odamész 8:23-ra, és hopp 8:28-kor már mehetsz is dolgodra.
A nővér egyébként valamiféle előszűrő az orvos előtt, jól felkészült, s ha ő úgy ítéli meg orvos kell, akkor behív egyet a szobába :o
De szokás szerint alkalmas vagyok minden sz.r munkára, amit itt el kell végeznem :)

És ime ezen az úton juthatok el a munkahelyre majd egy hónap múlva már.

Majdnem olyan, mint amikor a Teleki térről sétáltam be a céghez Pesten...

Itt van az ősz, itt van újra

De ma hópelyhek hullottak vagy egy órán át. Persze el is olvadtak rögvest, de állítólag októberben 3-4 ilyen van, aztán már jön a pihepuha hótakaró.
(Ami Helsinkiben nem feltétlenöl igaz, mivel ugye "az óceán hűtő-fűtő hatása" :) )

Onedin és barátai

Ma meg a kikötőben jártam, meg végigsétáltam a parton a gyárnegyedig. A kikötőben vagy 20 vitorláshajó horgonyzott, és mindre fel lehtett menni. Mondjuk szerintem ezek a hajók kibontott teljes vitorlázattal igazán fenségesek, de azért így is tekintélyt sugároztak...

Automuseo

Tehát a múzeum a sok járgánnyal. Megmondom őszintén nevetségesen olcsónak gondolom a belépőjegyet, amiből egy korsó sört lehetne venni, és ehhez képest szerintem igen komoly gyűjtemény kerölt kiállításra. Azt hozzá kell tenni, megvan a hangulata, mert nem ennyi autóra számítottak az hiszem :) Úgy kell elképzelni, mint egy kétszintes pajtát :) De szuper volt, nekem tetszett.
íme egy New Yorker, ami 8 lépés hosszú volt :o, mellette egy csajka állt, amiben az első és a hátsó ülés között volt kb 3 méter hely


De tulajdonképpen az 1920-as évektől egy Lamborghini-vel bezárólag elég nagy időszakot felölelt a téma.


Volt egy aranyszínű Rolls Royce is, de motorok is voltak. Például ez az 1920-as Harley


És az ott álló autók és motorok többsége ma is üzemképes! Az egyik járgányban épp olajat cseréltek. Bravó, szép gyűjtemény, már csak egy méltó csarnok kellene, ami háromszorosa a jelenleginek.

A Bodom-tó gyermekei

Ma, illetve most már tegnap, a Bodom-tónál jártam. Van ott egy autómúzeum, amit jó hétvégi programnak gondoltam. De erről majd holnap bővebben. Szóval péntek éjjel fáztam, tehát felcsavartam a radiátort, nappal meg aztán ellenőriztam az időjárást, gyalog, bicajjal, vagy busszal menjek-e. És tényleg, éjjel -4 fok volt.
Végül a gyaloglás mellett döntöttem, ami vicces volt néha, mivel itt már ténylegesen lakott területen kívül haladtam. Egyszercsak egy golfpályán találtam magam. Körülöttem húzogatták a golfütőkkel telerakott kis kerekes zsákot. Itt nincs külön hordár hozzá.


Viszont az meglepő volt még a 3 db házból álló kis kolóniáknak is külön játszóterük van, ahol persze ott vannak a kiscsávók is. Hát így esett ma láttam a Bodom-tó gyermekeit...

Gasztronóm

Ma ettem 2009 eddigi legjobb ételét. Ha a dolgot filozófiai magasságokba emelem, akkor optimista megközelítésben ez remek dolog, hogy nem január 1-jére kell nosztalgiázva visszagondolnom... és még milyen sokára lesz évvége :)
Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ma kiküldetésben voltam egy másik cégnél, és visszafelé mentem el ebédelni a szokásos két kantin egyikébe. Ezeken kívül egyszer voltam egy nepáli étteremben. De igazából nincs miért váltani, mondjuk 3 féle főétel van mindenhol, plusz vegetáriánus vmi, meg két leveses menü, meg bazi nagy salátaválaszték, ha épp azt ennél aznap. Bár visszagondolva lehet az is belejátszott a mai ízélménybe, hogy szerdán gondoltam bátor leszek és avokádóöntettel jól elárasztottam a halat a tányéromon. Hát ez az avokádó egészséges állítólag, meg minden, de nekem csak úgy, ha nem eszem többet. Szerintem vmi ilyesmi lehet a rothadó hínár némi penésszel összekeverve. De legalább már ezt is tudom.

Ma viszont marhasteak volt, gombamártással és vmi olyan burgonyakörettel, amit otthon éttermekben sem látni. Néztem is mennyit lehet venni, mivel néha ki van írva, hogy pl 1 darab 1 adag. De most nem volt ilyen. Vagy péntek lévén, mire én odaértem, már levették, higy elfogyjon minden. Én három kevésbé elterülő ámde kellemesen vastag mosolygó szeletet helyeztem tányéromra. Szószt csak igen minimálisat, mert még nem sikerült elűznöm az otthoni kantin szósz emlékeit. Ahol az vagy vizes, vagy lisztes, vagy végtelszeres sózással ellátott, vagy égett, vagy olajos, de soha sem jó. Az már nem is volt érdekes, hogy a desszert is igencsak jó volt. Olyan gyümölcsöntet volt a gofriszerűséghez, amiben egész eprek voltak többek között.

A húsok éppen úgy voltak megsütve, ahogy azt álmomban képzelem. Felületökön enyhe pír, melyet az ember a grillezéshez társít kapásból. Beszéltek hozzám, engem vigyél, kérlek engem.
A kést rátéve szinte felsóhajtott, majd a villát belebökve kicsit alakot változtatott, majd visszanyerte azt. Ahogy a kés a rostokon keresztülhatolt és a hús visszanyerte lágyan puha alakját közben bepárásítva a kés felületét... és ahogy elvágtam a nedvesség kis mikroszkópikus cseppekben jelent meg az elvágott felületen, mely a steak semmivel nem összehasonlítható színén csillámporként hatott. Orromban pedig olyan illatkavalkád talált utat egészen nyelvemig, amely már megelőlegezte az első felat ízét előre... Aztán szétolvadt szinte rágás nélkül a finomság... Nem is ízlelni lehet az ilyesmit, inkább mintha minden más megszűnne körülötted. Nincs többé más érzékszerved, csak az ízlelés...
Remélem mindenki éhes lett kicsit :) Sajnálom ilyenkor azokat az embereket, ekiknek a minőségi étel nem okoz örömöt. Szerintem egy korty finom bor, és egy falat illatozó finomság mélyebben beleég egy ízleléssel rendelkező ember emlékeibe, mint akármilyen látnivaló, vagy hang. Ilyenkor sajnálom igazán, hogy ínyencnek születtem :), meg hogy életem nagy részében jellegtelen, vagy egyenesen szemét ételeket ettem. (pl felsőoktatás évei a tesco virslivel, aminél ócskább szemét nem kapható, meg olcsóbb se, hogy a 85 forintos liter "bort" már ne is említsük...)

Az első magyar levél

No igen, meglepetten vettem fel a földről az első magyar nyelvűnek ígérkező levelemet. (Itt ugye nem postaláda van, hanem a külső bejárati ajtón dobják be a mindent) A magyar nagykövetség köldte, s meghívtak az október 23-i ünnepségükre. Otthon ezeket nem szerettem, de itt talán arról szól majd amiről kellene. Ha időm engedi elmegyek :)

Ma meg megtartottam az első demo(nstráció)mat. Jól sikerült. És itt beszélnek egymással a vezetők, nem mint egyes helyeken, így 1 órán belül már ott volt a főnök külön gratulálni. Személyesen. Na ez az a figura, aki amikor kiderült elmulasztottak vmit az ügyintézésben, s ezért egy hónapot késik némi átutalás, odajött, s azt mondta: "Rendkívül szégyellem magam a dolog miatt." persze nem magyarul :)
Azt gondolom ez a vezetési stílus semmibe sem kerülne, csupán egyenrangúként kezeled az embereidet, amiből viszont az irántad tanúsított megbecsülésük ered(ne). Ez nem finn magyar különbség azért hozzáteszem.

Kulapest, Kulapest Te csodás

Ma egyik Gellért-tér mellett lakó barátom azzal a sztorival kábított, amit most röviden továbbadok. Nekem egy részletnél sántít, mikor nem vágott pofán senkit, de azért hajlok a nem kitalált történet felé :)
Szóval alszik a szobában, aztán egyszer csak lőn világosság, s Isten látta, hogy ez jó. De mivel ugye a mindenható nem kapcsol fel villanyokat a fürdőben, s hősünk sem tette, így kiszabadulva álmából igencsak meglepett volt. (Én itt arra tippeltem egy közös barátunk, Ajka közeli emberke tért esetleg magához, kinek kedvenc mondása ".. aki ilyet mond, az hazudik!")
De nem ő volt, hát vkinek lennie kellett. Oroszlányszívű emberünk hát felpattant, melynek hatására lábak dobogásának távolodó hangjára lett figyelmes. Mivel rendkívüli haragú tót figurával állunk szemben (akit egyik - korábbi közös - munkahelyéről azért köldtek el mert "megfélemlítette munkatársait"), így alsógatyában mezítláb utánuk vettette magát a fenevad. A gangos házak előnye, még láthatod, ahogy fut lefelé a betörő. Persze, ha igyazán kemény lett volna a sértett, akkor leveti magát az udvarba, hogy eléjük kerüljön... De aztán a hosszabb utat választotta ő is. Az utcán folytatódik a cselekmény. A rablók immár két saroknyira megállnak, s beszélgetve értékelik az estét. Emberünk talpig úriember, s alsónadrágjában kéri vissza, amit a két cigánygyerek elvitt tőle. S azok delejező tekintete, s akarata előtt meghajolva visszaadják laptopját...
Tanulság, mindig zárd be az ajtódat, mert azt mondták neki, ők ebből élnek, bemennek házakba, végigkilincselik az ajtókat, ami nyílik, ott a táskájuk is nyílik, s telik...
Jó éjt Kulapest. Jó éjt Fanyarország. Ajtókat bezárni.

Szubkultúra

Érdekes módon itt több magyar csoportosulás is található. Szombaton az egyik sörözésére én is elmentem. Persze csak bubimentes vizet ittam, a jó benyomás kedvéért! Mondjuk azt citrommal meg sóval adták kis poharakba... na jó azért sört is megkóstoltam. Párszor.
A lényeg 11 ember volt ott, ők az a csapat, akik általában 2 évre jöttek, és max még egyig maradnek, de mindannyian 10 körül járnak. A társaság 6 férfitagjából 1 Veszprémben él, csak havonta jön üzletelni, viszont érdekes módon a ténylegesen itt élő további 5 emberből 4 erdélyi származású, és egyébként mindannyian informatikusok. Talán Erdélyországból könnyebb elindulni, mint Magyarországról. Talán románia kevésbé érezhető hazának, de ezt igazából nem tudom. No, mindegy.
Lényeg, hogy jó volt, bár hazafelé jól megáztam. Ami a többieknek kevésbé tetszett, hogy épp karaoke est volt, aminek köszönhetően 18-70 kor között több előadó oktávjaiban is elmerülhettek a vájtfülűbbek. Engem nem zavart, kifejezetten szórakoztatott.
A másik csoportosulás keddenként szokott összejönni, majd lehet egyszer ott is tiszteletemet teszem. Holnap kedd?

Viszonyítás kérdése

Pár gondolat, amik itt jöttek elő különböző beszélgetésekben:

(kínaival)
- ...és aztán elutaztam egy kisvárosba (Kínában)...
- Mennyien laknak egy kisvárosban ott?
- Ááá ott csak 3 millióan...

(indiaival)
- Közel laksz Bangalorehoz?
- Igen, közel.
- Hány kilométer?
- 600...

(finnel)
- ha elmész Lappföldre egy hétre a kutyáddal, ne engedd megegye a szarvas ürülékét.
- ?
- mert attól este nagyon büdöset fingik a sátorban.

(finnel)
- 4 éve volt egy kevésbé meleg telünk, akkor -35 fok volt pár napig.

(korábban kiköltözött magyarok és otthon maradt rokonaik)
január:
- Nagyon szép minden, szánkózunk a gyerekekkel, szép havas minden.
február-március
- Nagyon szép minden, szánkózunk a gyerekekkel, szép havas minden.
április:
-Mikor olvad már el ez a ... hó?!
május 3.
-elkezdett olvadni a hó!

Túl a nehéz időszakon

Mivel már csak két pálya van vissza, így most van némi időm más dolgokra is.
Kezdjük a legfontosabbal: megkaptam tegnap végre a céges mobilszámot! Mármint mobilszámom... A szekció vezetőjével szokott lenni egy vagy kéthetente beszélgetésem (bizonyára hogy lelkileg felkészült legyek a cégben zajló ügyekre). Most pl kérdezte hogy akkor a telefonom működik? (ez még szerdán volt) Én meg, persze működik, de felhívni még nem tud. Erre kérdezi, de nincs SIM kártya még mindig? Én: de van, magyar. Erre azt mondta ez elfogadhatatlan, és hozott nekem egy átmeneti SIM kártyát, addig használjam azt. Bár nekem nem igazán kellett, mert miután "újra" megrendelték, várható volt itt nincsen olyan dolog, amire pár napnál nagyobb lenne a várakozás.
Aztán akartam csinálni egy képet egy számomra érdekes jelenségről, egy fenyőfa a ház előtt az első nagyobb lehűlés után ledobta tűlevelei felét, ami egyrészt azért furcsa nekem, mert ez ugye örökzöld fa lenne, másrészt meg a járdán 4 mm-es tűlevélszőnyeg lett. Gondoltam végre valami, amiben "rendetlen" ez a város. Tehát reggel ugye már igyekeztem a buszra, így hazafelé jött el a megfelelő pillanat... illetve jött volna, mert addigra hipp-hopp nyoma sem volt tűlevélnek. Az hozzátartozik a történethez, hogy ez a járda még 2 lépcsőházhoz vezet, aztán elenyészik a semmiben. Ezek az ilyen furcsa dolgok nekem... Ki figyel ilyeneket? Vagy Joli néni betelefonál, hogy ugyanmár, miezakomcsirendszermárhogyajárdántűlevélvan???

No, de itt volt ez a másik dolog. A hokimeccs. Végöl a három meccsből a hétköznapit választottam, amin a hazai Jokerek, a Florida Panthers-t fogadták, mely az NHL egyik csapata ugyebár. Hát a jegyvételtől kezdve a hazaérkezésig nem igazán lehet kivetnivalót az egészben... A jegyet interneten vettem (ahogy a repjegyet is télre), ahol ha van finn netbankod, onnan kapásból átutalhatod az összeget, nem kell kártyával (amikor a VISA Electron nem is mindig jó) szarozni. Szóval átutaltam a pénzt, jegy meg megérkezett pdf formátumban. Nyomtasd ki és kész.
A stadion, a Hartwall Arena egy vasútállomás közelében van, nem a központ, hanem onnan az első, ahol még minden vonat megáll, helyi s távolsági egyaránt. A bejáratnál nem kellett bénázni, szinte odaérkezésem pillanatában be is jutottam. Aki volt magyar szervezésű sport, vagy koncert, vagy vásár, vagy bármilyen jellegű rendezvényen, az tudja mekkora dolog ez... Bár kicsit aggódtam , a kis nyomtatott jegyemmel, amin persze volt egy vonalkód is. De semmi, a beléptetésnél jöttek a lézerfegyverekkel, és lelőtték a vonalkódot a jegyemről.
Mivel a finnek igen jó emberismerők, s tudják, hogy az ilyen jellegű tumultuózus jelenetek az ő igen zárkozott lelkületükben igen komoly és visszafordíthatatlan folyamatokat indíthatnának meg, ezért a kánaánként tekintett szentélybe való bejutás megkoronázásaként valóban kánaánt talál az ember. Egy igen szimpatikus fiatalemberekkel körülvett Lapin Kulta sörkimérő vendégklátóipari egység várja a nem létező sorbanállásban megfáradt finn harcosokat. Mivel nem volt magyarul kiírva, hogy csak finn harcosokat, így hosszú mérlegelés és az összes lehetőség aprólékos mérlegelése után úgy véltem, nekem is csatlakoznom kell eme számomra sem idegen csoportosulás életformájához. Két sört megittam hamarjában, s ami még itt tetszett, hogy a szemtesek tetején kartonpapírból volt egy kilyuggatott megoldás, így a műanyagpoharak kidobás után egymásbacsúsztak, így tulajdonképpen jóval kisebb helyen elfértek. Gondoltam beledobom fejenállva, hogy végzetes kivételt okozzak a rendszerükben, de aztán jó kisfiú voltam. Mint mindig egyébként.


A mérkőzésre egyébként nem lehet panasz. Mivel én még sosem jártam ilyen jellegű meccsen, így bevallom, teljesen szokatlan volt nekem a játék gyorsasága, az első harmad felénél én már abban elfáradtam, hogy a fejemet forgassam. Persze lehet csak a munkehelyen rám nehezedő nyomás okozta korai elfáradásomat.
Szerintem abszolút félelmetesek ezek a beöltözött figurák, ahogy száguldoznak egymás felé. Mondjuk nekem sose volt korcsolya a lábamon, szóval már az esések (értsd 70-nel felöklelt az ellenfél) utáni felpattanások is csodálattal töltöttek el. De legjobban az tetszett ilyen szempontból mikor az egyik csatár végigsprintelte a pályát egy előreütött korongért, majd hirteln fordult vele kapu felé, na ez a hirtelen ugye egy csomó "jégdara" felcsapódását okozta ahogy befékezett a korcsolyáva, ami a kb 3,5 méteres plexifal tetejéig csapódott fel.
Az eredmény egyébként 4-2 lett az amcsiknak, bár minimum két finn volt náluk is.


A hangulata végig teljesen olyan volt mint egy NHL meccsé, mentek a zenék, ha állt a játék, angol volt a kommentár, stb... Jó volt na.

Először kicist izgultam, vajon milyen lesz a közlekedés 22h körül, de teljesen feleslegesen. Éjjel kettőig járnak a "nappali" járatok. Itt egyedöl az keltett bennem némi megütközést, hogy én meglehetősen hidegnek éreztem az időt. Az állomásnál azt írták 4 fok, de szerintem hidegebb volt. És ekkor... ekkor betipegett egy nő egy pár papucsban. zokni meg minden nélkül... Persze ruha azért volt rajta :)

Hát igen, viszonyítás kérdése... legközelebb erről pár szó

Megható pillanat

Ma igazán alapjaiban rendült meg szegényes kis önértékelésem. Mindig visszahúzódó és csendes gyerekké tett, majd defektes felnőtté kövérségem. De itt! Itt szeretnek "minket"

A buszon mint látható (a jobb piktogram ugye) külön hely van fenntartva nekem és szegény sorstársaimnak. Most már nincs miért lefogyni, életem újra értelmet nyert! :)

Életjel

Mivel többen is érdeklődtek: nem kell félni, még élek!
A rövid magyarázat, miért nem írtam semmit...
Sajnos rá kellett jönnöm "és igaza lett a néninek" :) Ez egy dalszöveg, csak hogy vmit fejlődjön is, aki most ezzel múlatja az időt.
Szóval rá kellett jönnöm nem jó itt élni, meg minden szar, és ezen rágódtam napokon át...
Na jó, ez elegánsabb magyarázat mint az igazság, mint hogy feltelepítettem az Age of Empires 2 Age of Kings stratégiai játékot, s azóta nincs időm semmire. Mivel anno 99-ben már megtapasztaltam, hogy az ilen jellegű szórakozás és kihívás egyvelege teljes figyelmemet képes lekötni és akkor 40 órát játszottam egyszer vele folyamatosan... így most már rutinosan éjjel 2kor cseng az óra, hogy ideje lefeküdni. A napok aztán ásítozással gyorsan eltelnek. Mivel már a missziók felénél tartok, nemsokára újra lesz időm ide írni valamit. Csak egyszer végig kell játszanom... Értitek... Értitek... Addig gyűjtöm s nem feledem az egyéb élményeket.

au revoir