2010. június 23., szerda

Vajon milyen Prága?

Még pénteken voltunk Ostravában, ami 2015-ben pályázik az Európa kulturális fővárosa címre. Ezen felül csomó turistaút látnivalói között szerepel. Azonban igazán sok élményt nem tartogat. Hacsak azt nem, hogy a várba bejutni sem lehetséges, ha nincs koronád (mármint nem a fejeden, hanem a zsebedben), s nem árt ha csehül is perfekt vagy, mert a néni más nyelven nem ért.
Ez egyébként általános tapasztalat volt, ahogy haladtunk Magyarország felé, egyre csökkent az idegen nyelvet beszélők, s az idegen nyelven megjelenített információk számossága.

Tehát Ostrava csalódás volt, a hordát rászabadítottuk a Felvidékre, vagy mai szóhasználattal Szlovákiára. Zólyom várát ostrommal bevettük, ahol éppen egy esküvő zajlott. Egyébként a várban helyezték el a szlovák nemzeti galéria kincseit, s a személyzetből egy fiatal hölgyike még magyarul is beszélt. (Illetve nem tagadta le, hogy tud.)


Hazaérkezvén, fél Európát magyar fennhatóság alá helyezve, nyugodtan dőlhettünk volna hátra. Azonban én megjelentem egy lakásavató bulin, mint pesti látogatásom méltó felvezetője, éppen kiváló volt a célnak. Itt hányatatott sorsú lelkem, mely már-már elsivatagosodott a haza hiánya miatt, kellő dúzisban kapott elixírt a fiatalkorom meghatározó élményét adó háziborból. Van ami megfizethetetlen, minden másra ott az eurocard/mastercard. Ez az első kategória volt.


A hétvégéről most sokat nem is regélek, legyen elég annyi, kiváló hangulatban telt, kirándulással a budai hegységbe, a Balatonra.


Otthon töltött napjaim alatt, kaszáltam, szőlőt ritkítottam, meggyet és ribizlit ettem a természet lágy öléről, s egyéb máshol nem kivitelezhető tevékenységek forgatagában álltam a sarat. És ettem itt is tradicionális ételeket, mint a hortobágyi húsos palacsinta (többek között)


A testi és lelki felkészülés természetesen nem volt véletelen, hiszen hétfőn az apehba kellett mennem. Erről több bejegyzést is ejthetnék, de legyen elég annyi az általam visszaigényelt adó nem volt jogos teljesen, s bár a tájékoztató szerint jártam el, azonban mégis helytelenül. így a többlet, amit kiutaltak jogosulatlan, s bírságot is kell fizetni, a többlet visszautalása mellett temészetesen. Sebaj, ismét okosabb lesz az ember minden ilyen kis csel megismerésével.


Kedden pedig elindultunk új útitársammal Prágába. Legyen elég annyi a sörök garmadája fogadott itt, s hosszú sétánkon óránként ittunk is egyet, mivel az orvosi ellátás színvonalát kevésbé ismerjük, s ki tudja mit tesznek egy kiszáradt szervezettel itt... Most már indulunk is, mert reggel van, s várnak a további csodák.
Nekem személy szerint Prága az egyik kedvenc városom.


Nincsenek megjegyzések: