Szombaton elsétáltunk a piaccsarnokba ebédelni. Vettünk némi helyi sajátosságot, amivel jól is laktuk egy jó időre. Mivel éppen volt nálunk egy autó kölcsönben, így elmentünk a helyi "Tesco" és egyéb nagy vásárlásra ösztönző komplexumok felfedezésére. Itt elvesztegettünk órákat, rájöttem nem csak nőkben vannak céltalanul bóklászó potenciális vásárlójelöltek, akik minden konkrét cél nélkül, csak a vásárlás miatt mennek be az ilyen helyekre... No mindegy, miután végigjártuk a nagy elektronikai és sportáruházakat, betértük az óriási hipermarketbe, ahol könnyedén el is lehet tévedni akár. Itt jól elköltöttük a pénzt, az kétségtelen.
Végül visszatértünk a szállóba, Kecsó mesterrel meghánytuk-vettetük esti lehetőségeinket, s úgy döntöttünk 22h magasságában közelítjük meg a városközpont bűntől s alkoholtól bűzlő bugyrait.
Minden eddiginél féktelenebb jelenetek zajlottak eme estén a helyiek főszereplésével. Rengeteg figurán fehér tengerészsapka volt, amiről kiderült ez amolyan érettségi utáni hagyomány. Bár azt nem mondták, de kristálytiszta logikai bizonyítások sorozatán keresztül kimondhatjuk: a hagyomány része a tömeges részegség a fiatalok körében.
A mi szerepünkkel ezen az éjen nem is kívánok túl mélyen foglalkozni, kedves kollégám kérésére. Legyen elég annyi, három körül nem engedtek be minket egy zenés helyre, mert rosszul mérték fel alkoholszintjét csoportunk egyik képviselőjének. Hazaindulván még ettünk egy pizzát, de bizonyára lassú lehetett a kiszolgálás, illetve lehetséges valamiféle apró piszkot fedezhetett fel az abroszon, mely ellen lázadt higiéniához szokott lelke, s mély analízisnek vetette alá a kérdéses pár égyzetcentimétert, tanulmányozásával hosszasan múlatta az időt...
Hajnali ötkor, az illemnek megfelelően hangos kurjongatással köszöntötte a tamperei egyén a hajózó személyzetet.
Ma délután pedig ellátogattunk a nem túl távoli börtönmúzeumba, illetve megtekintettük a várat is, mely egyik melléképpülete a tényleges egykori börtön.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése