2010. október 16., szombat

Félelem és rettegés

Mivel az utolsó tájfun 26 halálos áldozatot követelt, ezért fájó szívvel, de el kellett hagyni Manilát. Valamivel el kell ütni az időt, hát kicsit délebbre haladván elérjük Boracay szigetét. Ide menő légcsavaros gépek járnak, de a fényképezőgépről a képeket sajnos még nem tudom prezentálni. Azonban a telefon kamerájával sikerült megörökíteni szegényes vacsoránkat, melyett a frissen fogott tengeri/óceáni dolgokból kiválaszt az ember, s megmondja miként készítsék el.





Viszont nem feledhetjük a trópusokon az ember sokat szenved a melegtől, s folyamatosan veszít folyadékot, azonban ezt egy elegáns huszárvágással meg lehet oldani szerencsére...


A reggeli után pedig rendkívül megerőltető 15 méter gyaloglás után a pálmafák alatt sikerülhet eljutni az Ázsia többszörösen legszebb strandjának választott partszakaszra.

Nos a helyzet nehéz, de nem lehetetlen. Talán sikerül ezt a hétvégét kibírni itt, ha már a kényszer ide sodorta az embert...
Másrészt még annyit tennék hozzá, reggel sütött még a nap is kicsit, de ez azért azóta is igaz... én azt gondoltam az ilyen partszakaszokról készült képek mind a gondos utómunka eredményei. Mármint a színek. De meg kell állapítanom, a természetnek is van Photoshopja, s itt használja is.

2 megjegyzés:

Bettina írta...

Legközelebb magaddal viszel?

Marci írta...

Nos az ajánlat igazán csábító, de gondolj bele: emiatt, hogy itt dolgozom gőzerővel lemaradtam az első finn havazásról... másrészt meg Kegyednek van férje is, hát a logisztikát majd megoldja ő :)