A 201.

Hát egy kicsit kellett rá várni. S még azt sem mondhatom megérte :) De hát a jubileumi bejegyzést körüllengő majális hangulat csak a napokban csengett le, ez nem lehet kérdés!
Képek most nem lesznek, mert tegnap újra kellett installálnom a gépet, így be kell hát érni szavakkal. De így elsőre nem lehet amúgy, nem illik az olvasót lefárasztani. Meg a szavak sokkal többet érnek. A képek kiölik az emberekből a gondolkodás képességét. Nem is beszélve a fantáziáról. Pedig azt hiszem a fantázia a lényeg.
Akiben van fantázia, az bármire képes. Mert elképzelheti mi is fog történni, s igazából nem is kell tennie szinte semmit a dolgok kedvező alakulásáért. Vagy csak elszórakoztatja önmagát.
Nos erre jó a finn tél, az elme filozófiai szárnyalása a horizonton is túlra jut. Meg az üveghegyen is túlra... :)
Terveim szerint ugye 2011-ig terveztem első finn kereszteshadjáratomat, hogy elhozzam a magyar virtust, s a tojásos galuska titkos receptjét az északi rokonoknak. Azt mondják a sors útjai kifürkészhetetlenek, de szerintem ez nem igaz. Van pár pillanat mindenkinek, amikor megadatnak azok a pontok, amiket csak fel kell ismerni, s akkor megtenni, mit megkövetel a haza. Vagy ha nem dobálózunk ily magasztos szavakkal, akkor az önérdek. S ilyenkor a fantáziamentes emberek elámulnak, s mint a hatalom katonái megteszik, mit beidegződéseik diktálnak. Azokat meg a rendszer táplálja beléjük. De a rendszer ismerete nem azt jelenti a részei is legyünk :) Resistance is futile. Már akinek.
Éppen ezért kell állandóan gyengíteni a rendszert, vagy azokat, akik azt hiszik ők irányítják.
Remélem fellibbentettem én is a elfeledettség leplét, s most ismét vértet öltve indulok lerombolni a hitetlenek világát!