Mivel immár beköszöntött a jó idő, ideje a természetbe vonulni. Nos ki tudja hol készülhetett a kép? Nem, nem ott! Nem is ott! Hát igen, ez bizony a Bakony! A Bakonyban szerintem ősszel és tavasszal jó körbenézni. Megvan a varázsa a száraz falevelek között gázolni, meg ilyenkor a virágok között sétálni. Bár ez már majdnem olyan, mint a homokszemek átfolyása a lábujjak között... De ettől függetlenül tényleg csak ajánlani tudom.
B túrának meg itt van a Ság-hegy. Ami persze egyáltalán nem hegy, de még csak dombnak se nevezném :) De azért megvan a szépsége.
Persze, ha már visszatér az ember fiatalsága színhelyeire, akkor csinálja is azt, amit akkoriban csinált. Meg amit most is csinálna legszívesebben...
Ilyenek a pincebulik, sütés főzés éjjel kettőkor, amúgy meg beszélgetés s alkoholos italok szublimálása. Természetesen csakis a szervezeten belül! S még sorolhatnám...
Hát, ha az embernek honvágya nincs is oly mély, az ilyen tájak és pillanatnak tűnő órácskák elgondolkodtatóak... Mik is a célok, s mik a fontos dolgok.
Következő beszámolónkban a finn tájról közlünk friss fotókat :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
Hétvégén én is megkóstoltam némi sűlt husit Rendeken. Már majdnem elfelejtettem, hogy milyen jó :)
Bakony vagy Ság-hegy? Mindkettőt szeretem! Téged is! :-)
Nos tisztelt Balázs mester, éleslátásod határtalan, sosem feledjük a hegyoldalban töltött órácskákat ;)
S kedves Bettina, érzései irányomban igazán megtisztelőek, de férjura képe felsejlik melengető szavai mögött ;)
Betti, Betti... férjurad remélem nem olvassa :D
Rendek pedig eleve elrendeltett helye mindennek ami jó. Ámen.
Megjegyzés küldése