Okosan kiszámoltam mennyi pénzre is van szükségem a fizetésig, s valóban, maradt is 23,7 eurom az azt megelőző napon. Természetesen a kiskoromben elhangzott tücsök és hangya történetek hatására nem ért felkészületlenül ez a helyzet és a stratégiai készletekhez is hozzányúltam.
De a szemben ülő román kartárs felmondott (okosan), s így a búcsúbuli réme sötét árnyként vetült jövőmre. S úgy is lett. Képtelen lettem volna szegényként útjára engedni az élet viharos és veszélyekkel teli vizeire könnyes búcsú nélkül. Itt kaptam kölcsön pár kopejkát a fizuig :) Egy holland haverja is megjelent az estében, aki igen érdekes és konkrét tervekkel rendelkezett az indiai népesség egész bolygót elárasztó hullámainak megzabolázására. Ezeket itt most nem részletezem inkább, de ott sokat röhögtem rajtuk.
És ha mindez még nem lenne elég csapásnak, ismét megdöglött egy narancssárga halam, s az utolsó sem néz ki túl jól. Szerencsére a neonhalak vidáman úszkálnak továbbra is.
Mindezek mellett még egy vírust is bekapott a céges laptopom, aminek folyományaként azt majdnem két munkanapon keresztül gyógyították az elfekvőben. Cserelaptop nem volt épp, így hát olvasgattam bent, aztán mikor meguntam, hazajöttem aludni egyet, majd pár óra múlva visszamentem.
Aztán akartam venni egy monitort is, mert most olvasgatnom kell sokat a gépen, de a legközelebbi kapitalista piactéren nem volt semmi szinte. Szószerint. Volt pár, ami drága volt, de igazából nagyon kevés, szinte nincs is sima monitor, csak tv, ami annak is használható.
Szóval nincs itt sem rénszarvaskolbászból a kerítés...
Arról már nem is beszélve, hogy itt nincs augusztus 20-i tűzijáték, meg szabadság...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése